English (United Kingdom)Hungarian (formal)

Ha tetszik klikkelj!

Mézes kosár

Az Ön bevásárlókosara üres

A mézhamisításról

(Részlet Ifj. Stencli Ferenc: A magyar méz piaci fejlesztése - A Magyar Méz-zárszalag minőségtanúsítási rendszer kidolgozása és bevezetése című diplomamunkájából)

A mézhamisítás nem új keletű dolog. Báró Ambrózy Béla már 1896-ban A méh című munkájában a következőket írja:
„Semmi féle terméket nem hamisítanak olyannyira, mint a mézet, mely annál alkalmasabb erre, mivel a fogyasztó közönség – dacára, hogy a hamisított méz rendesen rossz minőségű – alig ismeri föl.”„Ilyen célra többnyire burgonya, répa és keményítőszörpöt, melynek előállítása igen olcsó, s ezért a méz árát nagyon nyomja, használják.

Ha megfigyeljük, a méz-piac majdnem minden szintjén érdemes és lehetséges a mézhamisítás.

A termelők úgy tudnak a legkönnyebben hamisítani, ha a méhekkel cukorszirupot etetnek fel, amit a méhek a mézbe kevernek, és enzimeikkel ugyan úgy lebontják és érlelik, mint a nektárt. Ezzel a termelők megnövelik méztermésüket, szinte ugyan annyi munka ráfordítással több „mézet” tudnak előállítani. Bár a cukorszirup ára plusz költséget jelent a termelőnek, a méz árához viszonyítva ez jóval kevesebb. Ha a termelő maga adja el a fogyasztónak a mézet, akkor a méz/cukorszirup arány több mint ötszörös, ha a felvásárlónak adja el a hamisított mézet, akkor is körülbelül 2-3 szoros az árarány. Így a termelőnek mindenképp megéri, hiszen az olcsó cukorból nagyon könnyen tud drága mézet előállítani.

Az első út, vagyis amikor közvetlenül a fogyasztónak adja el a mézet a termelő, minden gond nélkül végigjárható. Viszont a felvásárlók az átvett mézeket bevizsgáltatják, így ki tudják szűrni az etetéssel vagy más módon higított mézeket. Viszont ha a mérések eredményei határértékeken belül maradnak, akkor nem fog kiderülni a hamisítás ténye.

Ha a termelő nem hamisítja a mézet, és a felvásárló a jó minőségű mézet vásárolja meg a termelőktől, akkor a felvásárló kezébe kerül a lehetőség, hogy különböző technikákkal hamisítsa a mézet. A legegyszerűbb, ha a mézhez nagyon hasonló tulajdonságú izocukrot kevernek a mézbe, és ezt adják tovább. Az izocukor nagyon olcsó, 40-50 Ft kilógrammja, így itt is körülbelül tízszeres profitot tudnak elérni az ilyen módszerű hamisítással. Viszont az izocukorral való hígítás ma már könnyen kimutatható. A többi, költségesebb mézhamisítás már nehezebben kimutatható, és mivel még mindig jóval olcsóbbak, mint maga a méz, a felvásárlóknak megéri ezeket alkalmazni.

A felvásárlók a mézet továbbadják a kereskedőknek. A kereskedők, ha exportálni akarnak, akkor csak jó minőségű mézet tudnak külföldre vinni, mivel nagyon szigorú ellenőrzésekkel kell szembenézniük. Ha viszont belföldre adják tovább a mézet, akkor nekik is lehetőségük nyílik arra, hogy plusz profitot szerezzenek. A kereskedők az eddigi technikákon túl eredethamisítást is végeznek. Ekkor a nagy tömegben termelt olcsó dél-amerikai vagy ázsiai mézekkel keverik össze a jó minőségű mézet. Ez az egyik legköltségesebb hamisítás, de még így is körülbelül dupla, vagy akár tripla áron tudják eladni a bekevert olcsó mézet. Ezt egyébként a külföldi importőrök is meg tudják csinálni, ráadásul a szigorú ellenőrzésekkel még azt is elérik, hogy az olcsó és rossz minőségű méz mellé tényleg jó minőségű mézet kapjanak , és ezzel ténylegesen fel tudják javítani az olcsó méz minőségét.

A kiszerelők is hasonló eszközökkel hamisíthatnák a mézet, mint a kereskedők, ami ezután már az üzletekbe jut, onnan pedig a fogyasztókhoz.

A fogyasztók egyáltalán nem tudják megállapítani, ha egy méz hamisított. Erre bizonyíték az OMME segítségével készített& kérdőívezés is, ahol a hamis mézet és az eredetit szinte nem tudták megkülönböztetni a kóstolás során a tesztalanyok. Ezért fontos, hogy már az első lépcsőtől kezdve ellenőrizve legyen a méz. Az ellenőrzött mézeket magasabb áron is el lehet adni, míg amelyekről kiderül a hamisítás ténye, és ezt széles körben ki is hirdetik, azok a „mézek” szinte eladhatatlanokká válnak. Azonban a jóval alacsonyabb árazású hamis mézeknek mindig vevői lesznek a tájékozatlan vásárlók. Ezzel pedig a mézárakat lefelé nyomják a piacon, ami megint csak ahhoz vezet, hogy a hamisított mézeket sokkal inkább megéri előállítni, mint a jó minőségűt, mivel a jó minőségű méz alacsony áron való eladása nem tudja fedezni a termelés költségeit, míg a hamisítvány többszörös hasznot is tud biztosítani.