English (United Kingdom)Hungarian (formal)

Ha tetszik klikkelj!

Mézes kosár

Az Ön bevásárlókosara üres

A méh

Örömmel teli büszkeség tölti el az embert, mikor saját fájáról szedett gyümölcsöt eszegeti. Dicsekedve mutatja szomszédjának, hogy milyen szép termése van, s boldogan kínálja gyermekének, unokájának. Ám csak elvétve jut eszébe, hogy csemegéje létrejöttében milyen szerepe van egy parányi élőlénynek, a méhnek!

A méh jóval az ember előtt jelent meg a Földön. Az eddig talált legrégebbi lelet a földtörténeti harmadkorból származik, mintegy harmincmillió éves. Az emberrel való legrégebbi kapcsolat emléke egy húszezer éves spanyolországi barlangfestmény, melyen ősünk egy faodúból méheket füstöl ki. Azóta is kapcsolatban állunk a fullánkos néppel, ennek ellenére nem sikerült háziasítanunk. Habár "lakásba" telepítettük, a háziállatainkhoz képest a méh még mindig saját törvényei szerint él.

Fejlődése során szinte annyiféle méh alakult ki, ahány életteret biztosított számukra a természet. A Méhek családján belül négy alcsaládot különböztetünk meg: Fadongók, Poszméhek, Arvaméhek, Méhek. A Méh nemzettségbe 6 faj tartozik: Indiai törpeméh, Indiai óriás méh, Indiai méh, Dél-kínai méh, Európai méh, Vörös borneói méh.

Az Európai méhnek (Apis mellifera) szintén több fajtája van, közéjük tartozik a hazánkban élő méh is. Neve: Krajnai méh (Apis mellifera carnica). Büszkék lehetünk rá, a világ egyik legjobb fajtája!
A fentiekből látható, hogy a méhek eredeti hazája Európa, Afrika és a Közép-kelet. Amerikába, Szibériába és Ausztráliába az ember terjesztette el 400-500 éve.

A sokféle méh legalább három lényeges tulajdonságban hasonlít egymásra:

 

- A méhcsaládok a számukra szükséges élelemkészletnél több mézet gyűjtenek.
- Családban élnek, melyben a különböző korú egyedeknek egymástól elkülönülő szigorú munkamegosztása van, a család egyes tagjai a családba való tartozásukat azonosítani tudják.
- Fullánkkal rendelkeznek. (Szúrásuk az ember számára fájdalmas, ezért igaz az a mondás, hogy
"Nem abból lesz méhész, aki az akar lenni, hanem akit a méhek kiszelektálnak maguknak.")

Néhány szót méhünkről, hiszen megérdemli. A krajnai méh hazája nagy terület: Horvátország, Kárpát medence, az Alpok déli része. Először Krajnában ismerték fel és azonosították, innen ered a neve. (Magyarországon magyar szürke méhnek is nevezik a színe miatt.)

Kitinje sötét színű, 2-3 potrohgyűrűjén sárgásbarna pötty vagy csík előfordulhat. Testfelülete szürkén, tömötten szőrözött. Az anya méh színe nagyon hasonlít lányaiéhoz. A herék szürkésbarnák, festenivalón szép legények!

A krajnai méh szapora fajta, családmérete nagy, 15.000-65.000-ig terjed az időszaktól függően. Szorgos gyűjtő, a többi méhfajtától messzebbre repül, nyugodtan telel viaszhozama jobb az átlagosnál, jó megporzó (mivel a család érzékeny a virágporhiányra). Szelídnek mondják, de inkább csak közepesen az. Nagyon érzékeny a légkör elektromos töltésének változásaira, gyakran kezeléskor is. Vészhelyzetben nagy harcos! Tisztogató hajlama fejlett, betegségek egy részével szemben ellenálló. Kiválóan tájékozódik, ehhez segítségére vannak a színek és a terepviszonyok. Keresztezhető, képlékeny tenyészanyag. Áldás ez a méhfajta hazánknak!

Hogy miért? Hazánk méhállománya kb. 800.000 méhcsalád, melyet 15.000 méhész kezel. Méhsűrűség tekintetében is előkelő helyet foglalunk el Európában (az első Görögország). E szorgos had becslések szerint 40-50 milliárd Ft hasznot hajt évente a mezőgazdaságnak a növények megporzása révén. Jónéhány növény termesztése lehetetlen volna méhes megporzás nélkül, pl.: napraforgó, gyümölcsök (főleg alma), mustár, stb. Nem hagyható figyelmen kívül a vadon élő összes virágzó növény sem. Sok közülük méhek nélkül nem is létezne, illetve már eltűnt volna a Föld színéről. A fejlett Nyugat-európai országokban és főleg Észak-Amerikában nagyobb figyelmet fordítanak a méhészetekre. Ismerve hasznosságukat állami támogatásban részesülnek, illetve a növénytermesztők jelentős megporzási díjjal csábítják a méhészeket. Az USA-ban pl. "közlekedő folyosókat" létesítenek a méhek számára változatos, hasznos növényekből. Ezzel is segítve életüket, megmaradásukat a hatalmas kiterjedésű monokultúrális mezőgazdaságban. Ott akad pénz a gyógyszer és méhbiológiai kutatásokra is. A méheket pl. indikátornak tekintik a környezetvédelmi kutatásokban. Sajnos mi már távol állunk ettől! Már, hiszen valamikor az élen jártunk. Európában hazánkban volt először államilag szervezett és erősen támogatott méhész képzés, s a századfordulón világelsők voltunk a méhtenyésztés és gyakorlat egyesítésében. Az első egyesület az országban az 1878-ban megalakult Országos Méhészeti Egyesület volt. Sajnos ez már a múlt! 1945. után minden szétzilálódott! 1985-ben újjáalakult az egyesületük, az MME, s lett újra a méhészeknek érdekképviselete. A jövőbe vetett hittel folytathatja e csodálatos mesterséget minden méhész, a megfáradt kezű öreg, s a lelkes fiatal.

Stencli Ferenc